dr. Cziráki Szabina
Az Agrártudományi Szekció megnyitásával kezdetét vette a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Milyen utat járt be a Tudományos Diákköri mozgalom az elmúlt hetven évben?
A Tudományos Diákköri tevékenység 1951-ig vezethető vissza. Az első TDK-konferenciákat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tartották. Ezt követően 1955-ben rendezték meg az első OTDK-t, akkor még Tudományos Diákkörök Első Országos Konferenciája néven, ahol a hallgatók 119 pályamunkát mutattak be. Innen indult maga az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, és jutott el odáig, hogy 2021-ben már a 35. alkalommal rendezhetjük. A megmérettetés tizenhat tudományterületi szekcióban történik, azon belül pedig tagozatokba beosztva versenyeznek a hasonló témában induló hallgatók.
Hogyan működik és milyen elemei vannak a Tudományos Diákköri rendszernek?
Mindennek az alapja a tudományos diákköri tevékenység, ami a hallgató és az oktató közti együttműködésre, egyfajta önképzőköri tevékenységre épül. Ennek a keretében a hallgatók a kötelező tanulmányaikon túlmutató ismeretekre tesznek szert, bekapcsolódnak kutatásokba, vagy önálló kutatásokat végeznek, a témavezetők ebben segítik őket. A hallgatók az egyénileg vagy kutatócsoportban elért kutatási eredményeiket egy pályaműben foglalják össze. Ezt a pályaművet nevezhetik be az intézményi és kari TDK-konferenciákra. Ezeken a konferenciákon szerezhetnek jogosultságot arra, hogy részt vegyenek az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Az első olyan kari TDK-fordulót, ahol már az idei OTDK-ra szereztek jogosultságot a hallgatók, még 2019 tavaszán rendezték meg. Látszik a hallgatók érdeklődése, hiszen az elmúlt két évben 1858 kari és intézményi fordulón összesen 12 736 pályaművet mutattak be a szerzők. A kari és intézményi zsűrik az írásbeli és szóbeli fordulók értékelése alapján tehetnek javaslatot arra, hogy valaki szerepjen az OTDK-n. Összesen 6974 pályamunkát javasoltak a 35. OTDK-ra, ebből 4726-ot neveztek be a szerzők.
Idén a járványhelyzetre tekintettel online rendezik meg az OTDK szekcióit. Mennyiben mutatkozik ez meg a beérkezett pályamunkák számán?
Az online OTDK szervezése természetesen új kihívást jelentett, és ezt megelőzte az a folyamat, melynek során ki kellett alakítanunk, hogy az online oktatás időszaka alatt hogyan lehet kari és intézményi TDK-fordulókat rendezni. Az online oktatás TDK-ra tett hatását nem tudtuk előzetesen felmérni, de az OTDT arra számított, hogy csökkenni fog a benevezett pályamunkák száma. Ehhez képest meglepő fordulat, hogy többen neveztek be az idei OTDK-ra, mint két évvel ezelőtt. A benevezett pályamunkákból látszik, hogy jóval nagyobb nehézséget jelentett az online oktatás azoknál a tudományoknál, ahol elengedhetetlenek a kísérletek, hiszen a hallgatók nem tudnak bemenni a laborokba. Ezeknek a tudományoknak az esetében inkább csökkent, míg a társadalomtudományokban – elsősorban a közgazdaságtudományok területén – nőtt a benevezett pályamunkák száma.
Természetesen azt nehéz egyből megmondani a számok alapján, hogy a hallgatókra hogyan hatott az online átállás, de a terveink között szerepel, hogy az OTDK folyamán megkérdezzük a résztvevőket ezzel kapcsolatban. Amikor 2020 márciusában először rendelték el a digitális munkarendet a felsőoktatásban, az OTDT még reménykedett abban, hogy személyes jelenléttel lehet majd 2021 tavaszán megtartani a 35. OTDK-t, majd szeptemberben született meg az a döntés, hogy az összes szekciót online szükséges megrendezni. Ez teljesen más típusú szervezést igényel, hiszen ugyan szállást és étkezést nem szükséges rendelni, helyette viszont ki kell alakítani annak a módját, hogy a tagozatok zökkenőmentesen megvalósulhassanak az online térben. Ezt a folyamatot elősegítendő, már 2020 szeptembere óta elkezdtük mind a hallgatóknak, mind pedig a lebonyolításban részt vállaló oktatóknak kommunikálni, hogy online rendezzük meg az OTDK-t, így volt egy féléves felkészülési idő, ami alatt az intézmények, illetve a hallgatók is felkészülhettek a megváltozott helyzetre.
Az OTDK-szekciók kísérőrendezvényei között rendre megjelennek középiskolásoknak szóló programok is. Az idei évben milyen lehetőségei vannak a bekapcsolódásra az érdeklődő fiataloknak?
Egyrészről vannak olyan középiskolás diákok, akik jogosultságot szereztek arra, hogy versenyzőként vegyenek részt az OTDK megmérettetésén. Összesen 51 középiskolás pályamunkát neveztek be, ezt nagy sikerként könyveltük el, hiszen ez pontosan megegyezik az előző OTDK-ra benevezett munkák számával, pedig az online megvalósítás miatt a középiskolások elérése és bevonása igazi kihívást jelentett. A középiskolások ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a felsőoktatásból érkező versenyzők. Ugyanúgy bírálják a pályamunkáikat, amit a felsőoktatásból érkező hallgatók között kell bemutatniuk a tagozatokban. Nagyon örülünk, hogy folytatódik ez a hagyomány, hiszen két éve több helyezést is elértek a középiskolások. Azt még természetesen nem tudjuk, hogy ez idén miként fog alakulni, de drukkolunk, hogy most is ilyen sikeresen szerepeljenek az OTDK-n.
Másrészt a szekciók különféle kísérőprogramokat szerveznek a középiskolásoknak. Ez megvalósulhat úgy, hogy külön középiskolai tagozatot hoznak létre – erre példa a Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció –, illetve akad olyan példa is, hogy érdeklődőként tudnak részt venni egy adott szekcióban és meghallgathatják az előadásokat. Ezt minden esetben a rendezők szervezik; mi központilag próbáltuk támogatni a rendezőket, de idén az online szervezés foglalta le a kapacitásunk nagy részét. A középiskolások ugyan – teljesen érthető módon – már nagyon belefáradtak a digitális munkarendbe, mégis bízunk benne, hogy lesznek köztük olyanok, akik ellátogatnak az idei OTDK egyes szekcióira, és láthatják, hogy a hozzájuk korban közel állók milyen kutatásokat tudnak már folytatni, és milyen eredményeket tudnak elérni. Azért tartjuk az OTDK-t kiváló platformnak erre, mivel nagyon sokfajta pályaorientációs program van, ami rendkívül fontos és nagyon hasznos, viszont az OTDK‑nak az a nagy előnye, hogy tényleg korban közel állók azok, akiktől tanulhatnak, vagy akiknek a példáját látva kedvet kaphatnak a kutatói életpályához.
Volt már rá példa, hogy középiskolás fiatal ért el első helyezést az egyetemisták között, például Horváth Réka Anna is két évvel ezelőtt, akit 2019/5–6-os lapszámunkban kérdeztünk. Milyen esélyekkel indulhat egy középiskolás fiatal, éri-e bármiféle hátrány a felsőoktatásban tanuló társaihoz képest?
A középiskolásoknak nagyon más a meglévő tudásuk, ahogy egy tudományos kutatáshoz hozzá tudnak állni. Pont Horváth Réka Anna példája mutatja meg, hogy így sem esélytelen ez a kihívás a számukra, igenis van esélyük a felsőoktatási hallgatók között arra, hogy jó eredményt érjenek el. Az online rendezés több szempontból lesz kihívásokkal teli, ezek közé tartozik az is, hogy a középiskolás versenyzők hogyan érzik majd magukat, illetve milyen hatékonysággal tudnak majd részt venni a megmérettetésen. Összességében ebből nehéz tendenciákat leszűrni, de az biztos, hogy nem Horváth Réka Anna volt az egyetlen középiskolai helyezett az előző OTDK-n, úgyhogy nem esélytelen a helyzet. A felsőoktatásból érkező versenyzőkhöz hasonlóan a középiskolásoknál is nagyon sok minden múlik azon, hogy milyen az eredeti alaptudásuk, a középiskolájuk, illetve hogy ki a témavezetőjük. Ez utóbbi, úgy gondolom, az ő esetükben talán még fontosabb, mint az egyetemi hallgatók esetében.
Az idei év általános felsőoktatási felvételi eljárásában pluszpont jár bizonyos TDK/OTDK helyezések után. Kik és milyen kritériumokkal részesülhetnek a többletpontokban?
Azok kaphatnak pluszpontot, akik a verseny időpontjában tanulói jogviszonyban állnak. A felvételi kormányrendelet módosítása arról szól, hogy azok, akik még tanulói jogviszonyban állnak és részt vesznek az OTDK-n, az első, második és harmadik helyért 20 pontot, míg a különdíjért 10 pontot kaphatnak, ezen felül pedig a felvételi kormányrendelet módosítása alapján, az Új Nemzeti Kiválóság Program „Tehetséggel fel!” konstrukciójába is bekerülnek az OTDK-n elért eredményért járó többletpontok. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy versenyző tanulóként eredményt ér el az OTDK-n, akkor nemcsak a többletpontokra jogosult, hanem arra is, hogy pályázzon erre az ösztöndíjra, és amennyiben olyan magyarországi felsőoktatási intézménybe nyer felvételt, amely részt vesz az Új Nemzeti Kiválóság Programban, akkor havi 100.000 forint ösztöndíjra lesz jogosult. Az Új Nemzeti Kiválóság Program pályázatai egyébként 2021. április 19-én jelennek meg, így ez a kérdés is nagyon aktuális.
Mi a TDK titka? Mitől tud a mozgalom immár hetven éve a magyar tudományos utánpótlásképzés sarokköve lenni?
Egyrészről látszik, hogy folyamatos a hallgatói érdeklődés, ami leginkább a témavezetőknek köszönhető. Nagyon fontos, hogy vannak olyan elkötelezett oktatók, akiknek fontos, hogy valamilyen pluszt adnak a saját hallgatóiknak, ez jelenti az egész rendszer motorját. Az oktatók viszonylag állandók a felsőoktatásban, azt pedig külön jó látni, amikor olyanból lesz oktató, TDK-témavezető, aki korábban maga is OTDK-helyezést ért el, mivel szeretné visszaadni azt, amit ő is kapott ebben a rendszerben. Nagyon fontos szempont természetesen, hogy különböző helyeken – a középiskolások felsőoktatási felvételije mellett a mesterképzési, illetve PhD-felvételiknél, valamint ösztöndíjak esetében is – pluszpontokat érnek a TDK-, illetve OTDK-helyezések. Emellett pedig a hallgatók az önéletrajzukba is beleírják, ha OTDK-n helyezést értek el, mert nemcsak a tudományos életben, hanem már a versenyszférában vagy a közszférában is tudják, hogy mi az az OTDK, és figyelembe veszik, ha van egy ilyen eredménye a jelentkezőnek. Másrészt természetesen ott van maga az elismerés és a közösség is, mert azért az OTDK szekciókon szakmai barátságok is szép számmal szoktak születni, bár pont ez most az online világban nehezebb. Ez inkább egyfajta járulékos haszna a rendszernek, a versenyzők nem ezért vágnak bele a tudományos diákköri tevékenységbe, de az OTDK-n szerzett élmények egy egész életre az egykori résztvevőkkel fognak maradni.
Forrás: folyoiratok.oh.gov.hu