Ön itt áll: PályázóknakHírek, eseményekHírekHazai és nemzetközi KFI hírek
Mennyit tudsz a talajokról?
Mennyit tudsz a talajokról?
2020. november 12.
Módosítás: 2024. március 21.
Olvasási idő: 6 perc
„A talajról, amely a lábunk alatt van, még napjainkban is kevesebbet tudunk, mint az égitestek mozgásáról”, mondta Leonardo da Vinci az 1500-as években.

Az egészséges talaj létfontosságú szerepet tölt be a jelenlegi és a jövő generációinak az életében. A talaj a Föld külső burka (bőre), ami a bolygónk valamennyi létfenntartó folyamata számára szükséges és nem elhanyagolható tényező.

Az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs missziókat hozott létre 5 kiemelt fontosságú tématerületen. Ezek egyike az „Egészséges talaj és élelmiszer” misszió (küldetés). Az 5 kiemelt misszió célja – részben az Apollo 11 Holdra szállási kísérletétől ösztönözve –, hogy megoldást találjanak a világunkat foglalkoztató legnagyobb és aktuális kihívásokra. Az egy-egy témacsoport köré szerveződő szakmai missziók szerves részét képezik a Horizont Európának, az Európai Unió következő kutatási és innovációs programjának a 2021-2027 közötti időszakban.

Az „Egészséges talaj és élelmiszer” területén megfogalmazott misszió az emberiség és a bolygó egészségének alapját jelentő talaj-helyreállítási tevékenységekre mozgósít erőforrásokat, emellett célja mobilizálni az embereket is, a társadalom minden területéről. A misszió számít a kutatók, a gazdálkodók, a hatóságok, a vállalkozások és valamennyi állampolgár aktív részvételére, összefogására és a felelősségvállalására.

Mi a helyzet veled?

Vajon Te mennyit tudsz a talajokról?

Játssz velünk!

1. A Föld bőrét, azaz a külső burkát alkotó talaj nélkülözhetetlen bolygónk valamennyi létfenntartó folyamata számára. De miből is tevődik össze ez a talaj? Mik alkotják?
  1. Élő és élettelen szerves anyagok, levegő, víz és ásványi anyagok
  2. Élő és élettelen szerves anyagok, valamint ásványi anyagok
  3. Élő és élettelen szerves anyagok, levegő és víz
a. Élő és élettelen szerves anyagok, levegő, víz, ásványi anyagok

A talaj átlagosan 5% szerves anyagból, 25% levegőből, 25% vízből és 45% ásványi anyagból tevődik össze. A szerves anyagokhoz hozzá tartoznak a talajban található élőlények (organizmusok) is, illetve azok elpusztult, élettelen része is. Talajélőlények nélkül nem beszélhetünk talajról, csak ásványi közegről. A talaj, különösen a termőtalaj élőlények nélkül nem értelmezhető. A talajok élőlényei, a talajbióta közreműködik minden talajfolyamatban és hozzájárul a talajok úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásaihoz is.

2. Mi az egészséges talajok létfontosságú funkciója?
  1. Élelmiszer, rost-, fa- és egyéb anyagok előállítása
  2. Víztisztítás, áradások és aszályok megelőzése
  3. A biodiverzitás, a biológiai sokféleség kiinduló alapja és fenntartója
  4. Az ökoszisztémáink szempontjából fontos tápanyagok újrahasznosítása
  5. A széndioxid tárolása
  6. Valamennyi fent említett funkció
f. Valamennyi  fent említett funkció
3. Mennyi élő organizmus (mikroorganizmus) található egy maréknyi talajban?
  1. Semennyi
  2. Átlagosan 10 milliárd, azaz több, mint ahány ember él a Földön
  3. 5000 és 100000 között, a talaj típusától függően
b. Több mint 10 milliárd

A talaj egy élő rendszer, élőlényeket tartalmazó „szuperorganizmus”; a bomlás folyamatát a talajban található élő szervezetek, méret szerint a mikro-, mezo- és makro-organizmusok végzik. Egy maréknyi talajban több élőlény, organizmus (például baktériumok, gombák, rovarok, pókok, földigiliszta, stb.) található, mint ahány ember él a Földön. A biodiverzitás megőrzéséhez elengedhetetlen a talaj egészségének védelme és helyreállítása.

4. Segíthet-e az egészséges talaj a klímaváltozás enyhítésében?
  1. Nem, nincs hatása a klímára
  2. Nem tudjuk, több kutatásra van szükség a talaj és a klíma kapcsolatának megértéséhez
  3. Igen, képes megkötni a szén-dioxidot, ezáltal csökkenti az üvegház hatású gázok légkörbe kerülését
c. Igen, képes megkötni a szén-dioxidot, ezáltal csökkenti az üvegház hatású gázok légkörbe kerülését.

Az egészséges talajok a legnagyobb széntározók a Földön. Fenntartható gazdálkodás mellett a talaj nagy szerepet játszhat a klímaváltozás enyhítésében azáltal, hogy megköti a széndioxidot és csökkenti az üvegház hatású gázok légkörbe bocsátását. Nem megfelelő talajgazdálkodás mellett a kötött szén széndioxidként (CO2) a légkörbe kerülhet, ezzel hozzájárul a klímaváltozáshoz.

5. Az élelmiszer mekkora aránya származik közvetlenül vagy közvetve a talajokból?
  1. Kevesebb, mint 50%-a
  2. Majdnem 70%-a
  3. Több, mint 95%-a
c. Több mint 95%

Szinte minden élelmiszerünket a talajból nyerjük. A biztonságos és tápláló élelmiszerekhez egészséges és termékeny, szerves anyagokban gazdag talaj szükséges.

6. A fenntartható talajgazdálkodás akár …..%-kal is megnövelheti a mezőgazdasági terméshozamot.
  1. 30
  2. 53
  3. 58
c. 58%

A talajegészséget figyelembe vevő módszerek átlagosan 58%-kal növelik a terméshozamot. Ide tartoznak a csökkentett, a sávosan művelt, vagy a forgatás nélküli művelés (no-till), amelynek lényeges eleme, hogy takarónövények fedjék a területet, a főnövények közötti időszakokban is. Fontos továbbá a termény-diverzitás, a vetésforgó, illetve a növényvédő szerek és a műtrágyák csökkentett használatának, vagy elhagyásának az elvein alapuló gazdálkodási gyakorlatok kialakítása.

7. Átlagosan mennyi időbe telik 1 cm termékeny talaj létrejötte a természeti körülmények között?
  1. Évszázadoktól évezredikig is eltarthat
  2. Pár hónap
  3. 50-100 év
a. Évszázadoktól évezredekig is eltarthat

A talaj típusától, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, a növényzettől stb. függően, akár 1000 évig is eltarthat 1 cm talaj létrejötte. A talajromlási, degradációs folyamatok (többek között a víz és szél általi erózió vagy a főleg emberi tevékenység által létrejött szennyezések) miatt elvesztett talaj ismételten termővé tételéhez több száz vagy akár ezer évre is szükség lehet. Emberi léptékkel a talaj nem megújuló, illetve csak feltételesen megújuló erőforrás. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megóvjuk a talajainkat, illetve biztosítsuk a feltételeket ahhoz, hogy e szűkös és értékes erőforrás rendre megújuljon és ne pusztuljon.

8. Globálisan mekkora a leromlott állapotú, élelmiszertermelésre már alkalmatlanná vált talajok részaránya?
  1. 33%
  2. 50%
  3. 12%
a. 33%

Megközelítőleg a talajok 1/3-a már nem alkalmas élelmiszertermelésre.  Az erózió, a szikesedés, a talajtömörödés, a talaj savasodása, a talajok szennyezése, vagy a tápanyagok kimosódása miatt világszerte megromlott a talajok minősége. A talajpusztulás pedig élelmiszerhiányhoz, az élelmiszerek és az egyéb nyersanyagok árának növekedéséhez, valamint az ökoszisztémák pusztulásához vezethet.

9. Az európai talajromlás leggyakoribb formája a víz okozta talajerózió, talajvesztés, talajelhordás. Európa teljes területének (az Orosz Föderáció területét figyelmen kívül hagyva) mekkora részét érinti ez a jelenség?
  1. kb. 33%
  2. kb. 16%
  3. kb. 25%
b. kb. 16%

Különösen a Földközi-tenger térségét sújtja a víz okozta talajerózió, mivel a sérülékeny talajjal rendelkező meredek hegyoldalakon a száraz időszakokat heves esőzések követik. Észak-Európában ez a jelenség kevésbé jellemző, mivel az eső okozta erózió kevésbé intenzív és a növénytakaró is sűrűbb.

10. Mikor ünnepeljük a talajok világnapját?
  1. Január 4-én
  2. Június 6-án
  3. December 5-én
c. December 5-én

2013. december 20-án az  Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 68. ülésszakán 2014. december 5-ét a talaj világnapjának, 2015-öt pedig a talajok nemzetközi évének nyilvánították. Ezen a napon különösen hangsúlyozott, hogy akár helyi szinten – az iskolákban, kertekben, városi és vidéki közösségekben –  is tegyünk a környezetünkért. Minden emberre szükség van ahhoz, hogy a talajok pusztulását megakadályozzuk és óvjuk egészségét, mert ettől a természetes erőforrástól függ a saját egészségünk is.

Forrás: https://ec.europa.eu/

Szakmailag ellenőrizte
Prof. Dr. Biró Borbála, DSc.
az EU „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió hazai szakértője

Utolsó módosítás: 2024. március 21.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?